Nem csak az emberek azok, akiknek csalóka lehet a látványuk. Az állatvilág bájos képviselői néha számos csontvázat rejtenek a szekrényükben. El tudnád képzelni, hogy egy kecses hattyú képes felborítani egy halász csónakját, vagy hogy egy gyönyörű madár megérintése mérgezéssel járhat? Az állatok ilyen és még sok más dolgot rejtegetnek a tarsolyukban.
Benéztünk az állatvilág függönye mögé, és felfedtük néhány bolyhos, tollas és pikkelyes lény “valódi természetét”.
Tukán
A tukánok általában gyümölcsöket esznek, és hosszú csőrük segítségével a legvékonyabb ágakról is jutnak finomságokhoz. Ez a madár azonban messze nem vegetáriánus: a rovarok és gyíkok mellett nem bánja, ha valaki más fiókáját kell megennie.
A tukánok teljesen biztonságban vannak az emberek közelében. Ez a madár csak annyit tehet, hogy csőrével csipked. Ez azonban nem riasztja el az embereket, és sokan végül háziállatként tartanak tukánt. Ha azonban más tollas élőlények is élnek az otthonodban, jobb, ha elszigeteled tőlük a tukánt, különben zsákmányként érzékelheti őket.
Pingvin
Láttad már a pingvinek nyitott csőrét? Az egész szájuk (beleértve a nyelvüket is) tüskés, fogszerű szerkezetekkel van tele. A madárnak szüksége van rájuk, hogy el tudja kapni a táplálékot, és egyfajta horogként működnek. Amint egy csúszós hal a pingvin nyelvére kerül, ezek az úgynevezett papillák átszúrják a zsákmányt, így annak esélye sem lesz a menekülésre.
Ráadásul a rajzfilmekben a pingvinekről alkotott kép, hogy szerető szülők, messze nem felel meg a valóságnak. Azok a nőstény pingvinek, amelyeknek a kicsinyei meghaltak, egymással harcolnak, és más pingvinek fiókáit veszik el. Ha meglátnak egy felügyelet nélkül hagyott pingvinfiókát, ellopják azt. Sajnos ezek a harcok és elrablások a kis fiókák pusztulásához vezethetnek.
“Nagyszarvúak”
Ez a ragadozó hal az Atlanti-óceán keleti partvidékén és 3 másik tengerben él: a Földközi-tengerben, az Égei-tengerben és a Fekete-tengerben. Sekély és mély vizekben egyaránt eléldegélhet. Szereti magát a homokba ásni, ami néha azt eredményezi, hogy az emberek rálépnek. Sajnos ezek a találkozások gyakran traumával végződnek, vagy még rosszabb következményekkel járhatnak.
A halnak mérgező tüskék vannak az uszonyain és a kopoltyúszárnyain. Egy ilyen tüskével való csípés más állatok esetében akár halálhoz is vezethet, az emberre azonban nem veszélyes – a csípés valóban fájdalmas, de ennél rosszabb nem lehet.
Fehér gólya
Ennek a madárnak két nagy titka van. Először is, a gólyák nem csak halat és békát esznek, hanem étrendjükben más madarak, azok tojásai, kis rágcsálók és kígyók (köztük mérgesek is) is szerepelnek. Hatalmas és erős csőrük segít ezeknek a madaraknak zsákmányt fogni.
Másodszor, a gólyák örökbe fogadják más madarak fiókáit, saját fiókáikat pedig kidobják a fészkükből. Úgy tartják, hogy saját fiókáiktól két esetben szabadulnak meg: ha a fiókák gyengék, vagy ha a szülőknek nincs elég táplálékuk. A tudósok azonban olyan helyzeteket is megfigyeltek, amikor e két tényező egyike sem volt jelen – ezekben az esetekben a madarak furcsa viselkedésével magyarázzák a dolgot.
Mókus
A mókus standard étrendje diófélék, magvak, bogyók és gombák. Ez az állat azonban nem bánja, ha hússal is kényeztetheti magát, különösen a téli időszakokban, amikor nincs elég tápláléka. Kisebb rágcsálók, madarak és hüllők is a zsákmányukká válhatnak. A mókusok éles fogainak és erős állkapcsának köszönhetően az áldozatoknak gyakorlatilag nincs esélyük megnyerni a velük vívott csatát.
Bohém viaszszárnyas
A címerének köszönhetően ez a madár az egyik legfelismerhetőbb. Populációja is meglehetősen elterjedt. A viaszszárnyasok Eurázsia és Észak-Amerika erdeiben élnek. Télen azért költözik a városokba, hogy táplálékhoz jusson. A madár kedvenc tápláléka a barkócabogyó. Ezenkívül gyakran eszik erjesztett bogyókat is.
Mivel kicsi a testük, ezek a bogyók káros hatással vannak a madárra. Szó szerint megrészegülnek. Ez egyébként más tollas élőlényekkel is megtörténik, akik szívesen kényeztetik magukat a vargányabogyóval.
Ezek a madarak részeg állapotukban sok mindent kiművelhetnek: hótorlaszokba kerülnek, embereknek és ablakoknak, valamint házak falának ütköznek. Kívülről nézve ez viccesnek tűnhet, de valójában gyakran végzetes következményekkel járhat.
Jegesmedve
A jegesmedve az egyetlen olyan élőlény a bolygón, ami kedvére vadászik az emberre. Az összes többi állat inkább elbújik, és csak önvédelmi célból támad. Talán ez annak köszönhető, hogy területileg az emberek és a jegesmedvék nem keresztezik egymást. Az állatok egyszerűen nem hiszik, hogy félniük kellene az embertől – ez a gondolat nem létezik a genetikai memóriájukban.
Ráadásul ezek a medvék nemcsak a földön, hanem a vízben is veszélyesek. Jó úszók, és körülbelül 6,2 mérföld/óra sebességet is elérhetnek. Összehasonlításképpen, hozzájuk képest mi nagyon lassúak vagyunk. A leggyorsabb emberi úszók közül néhányan 5,3 mérföld/óra körül teljesítenek.
Solenodon
Ez az állat kinézetre egy patkányra hasonlít, hosszú, vékony lábakkal, ésa mérgező emlősök listáján szerepel. A méreg (amely a nyálában van) a második alsó metszőfogakon lévő barázdákon keresztül jut az áldozat testébe, akárcsak a kígyómarásnál. Bármilyen paradoxnak is hangzik, a solenodonok nem rendelkeznek immunitással a saját mérgükkel szemben – gyakran előfordul, hogy ha egy solenodont harc közben megharapnak, elpusztul.
Ez az állat az elmúlt 76 millió év alatt semmilyen változáson nem ment keresztül, ezért is nevezik gyakran élő kövületnek.
Az emberre minimálisan veszélyes – csak néhány harapást jegyeztek fel a történelem során, és egyik sem végződött tragédiával. A csípés után fellépő fájdalom és ödéma néhány nap múlva megszűnik.
Dingó
A dingó egy háziasított kutya, ami másodszor is elvadult. Ősei a Maláj-szigetvilágból, Délkelet-Ázsia szárazföldje és Ausztrália közötti szigetcsoportból származnak. A kutyáknak furcsa ízlésbeli preferenciái vannak, sőt hajlamosak más dingók megevésére is. Ez a dingók egyedi tulajdonsága, hiszen ilyen viselkedés az állatvilágban csak olyan esetekben fordul elő, amikor az állatok éheznek.
Az emberek és a dingók kapcsolata meglehetősen bonyolult. A kutyák régebben Ausztráliában a helyi juhokra vadásztak, ami arra kényszerítette a farmereket, hogy csapdákat helyezzenek ki. De még ez az intézkedés sem segített megmenteni a birkáikat. Ekkor döntöttek úgy az emberek, hogy egy 3488 mérföld hosszú kerítést építenek a dingók elleni védelemként.
A dingók általában nagyon óvatosan viselkednek, ha emberrel találkoznak, elmenekülnek, ha lehetőségük van rá. Ennek ellenére néha megtámadják az embereket is. A legtöbb esetben ez az emberek viselkedése miatt történik – amikor meglátnak egyet, ugyanúgy kezdenek kommunikálni a dingókkal, mint a közönséges kutyákkal (megpróbálják etetni, simogatni, játszani velük), megfeledkezve arról, hogy a dingók közelebb állnak a farkasokhoz, mint a házi kutyákhoz.
Hattyú
A szerelem, a tökéletesség és a kecsesség szimbóluma valójában eléggé izmos és erős. Ez a madár általában körülbelül 28 fontot nyom, szárnyfesztávolsága pedig eléri a 8 lábat.
A hattyúk veszélyesek lehetnek az emberre, ha a fészkük közelébe kerülnek. Támadáskor ezek a madarak sziszegve, szaladnak a potenciális ellenség felé, és a szárnyaikkal ütik őket.
A legjobb esetben az ellenség enyhe sokkot, a legrosszabb esetben néhány komolyabb zúzódást kap. Előfordult már olyan eset is, hogy hattyúk felborítottak kisebb csónakokat, amelyekben emberek tartózkodtak.
Tasmán ördög
Ezt a apró állatot a világ legnagyobb erszényes ragadozójának tartják. Tasmánia szigetén él, és ma már a kihalás fenyegeti.
Nyugalmi állapotban meglehetősen lassú és esetlen, de szükség esetén gyorsan tud futni. Úszni és fára mászni is nagyon jól tudnak.
Az állatról azt mondják, hogy vas-szorítással rendelkezik: erős állkapcsának köszönhetően az ördögök képesek megtámadni egy náluk négyszer nagyobb állatot is. Az emberre azonban nem veszélyesek, csak nagyon egyedi esetekben támadnak emberre, például amikor a kicsinyeiket védik, vagy a párzási időszakban.
Csuklyás pitohui
Ennek a madárnak a bőre és tollazata batrachotoxint tartalmaz, ami egy szupererős idegméreg. A pitohuival való fizikai érintkezés után a kis állatok általában bénulásban és görcsökben halnak meg.
E madarak mérgező hatása abból ered, amit megesznek: bogarakból, amelyek teste szó szerint telítve van a fent említett méreggel. A madár végül immunitást fejlesztett ki ellene, de az ember nem.
Mindazonáltal a pitohui és az ember véletlen találkozása nem valószínű, hogy tragédiával végződik. Nem a legjobb ötlet azonban megérinteni a pitohuit, mert az ujjak szinte azonnal elzsibbadnak, és szúrós, tűszúró érzés fog eluralkodni rajtuk. Valószínű, hogy reflexszerűen megérinti az arcát vagy a száját, ami szintén elzsibbad. Ezután orvosi segítségre lesz szüksége. Egyelőre nem létezik ellenszer.
Édesvízi csigák
Ezek a csigák önmagukban nem veszélyesek, azonban testük gyakran otthont ad a parazitáknak, amelyek schistosomiasist okozhatnak.
Ez a második legelterjedtebb trópusi betegség a világon. A 2018-as évben például 229 millió embert érintett. Elkaphatod, ha édesvízben úszol.
Cickány
A cickányok a világ szinte minden szegletében előfordulnak: a tundrai síkságoktól a sivatagokig. Egyes cickányfajok mérgezőek, mint például az északi rövidfarkú cickány (Észak-Amerikában él) és a kétszínű cickány, más néven kétszínű fehérfogú cickány (Európában él).
Egy másik mérgező cickányfaj, az eurázsiai vízicickány nyála bénító anyagot tartalmaz, így a kevés mérgező emlősök egyike.
A cickányok nem veszélyesek az emberre, bár harapásuk fájdalmas lehet, és duzzanatot okoz, amely néhány nap múlva elmúlik.
Véleményed szerint mely állatokat hajlamosak az emberek alábecsülni?
