Van egy gyakori pszichológiai trükk, ami boldogabbá tehet. Úgy hívják, hogy „állj meg, hogy megszagold a rózsákat”. Lényege, hagyjuk abba a sietséget, és szánjunk időt arra, hogy értékeljük az életünkben lévő dolgokat és az embereket. Mai cikkünk abban hivatott segíteni, hogy kiszakadj a mindennapi rohanásból, és élvezd a meleg érzelmek széles spektrumát.
Összegyűjtöttünk 19 fotót, és mindegyik arra inspirálhat, hogy elgondolkodj az apró, de felbecsülhetetlen értékű dolgokon.
„A 92 éves nagypapám születésnapi üdvözlőlapot készít a 93 éves nagymamámnak!”
Megöleli az anyukáját, miután 5 órára elveszett.
„Anya meglátogatja apát a kórházban. Ki kapja meg az ágyat?”
„Anyukám vesét adott nekem. Nincs nála nagyobb hős a szememben.”
„Nem tudom, hogy miért csinálják, de mindennapos a dolog.”
„A kórház megengette, hogy behozzuk a nagyi macskáját.”
„A macskánk tudja, hogy a feleségem terhes..”
„Apám a 19. szülinapom előtt hunyt el. Előre megírta a kártyát, mert tudta, hogy nem tudja majd átadni”
„A feleségem állatorvos. Ezt az előbb küldte nekem a rendelőből.”
„Aggódtunk, hogy a macskánk nem fog jól reagálni arra, hogy befogadunk egy menhelyi kutyát..”
„Anyukám kórházban van, és apám nem hagyta el az oldalát. Ma ugyanabba a szobába költöztek.”
„A két méter magas barátom, és az alig 150 centis nagymamám.”
„Csak remélni tudom, hogy olyan kapcsolatom lesz, mint a nagyszüleimé.”
„20 ével később..”
„12 éve a legjobb barátom! Isten éltessen, Goldie!”
„Menhelyen vs. otthon”
„Lefutottunk öt kilométert a testvéremmel”
„A nagymamám lélekben még mindig fiatal. És menő!”
„72 órája vagyok apa.”