Egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az állatos képek nézegetése javíthatja a koncentrációt. És ha ehhez még bébiállat-tényeket is hozzáadunk, az dupla öröm. Mint például egy bébielefánt, akinek fogalma sincs, hogy mit kezdjen azzal a “karral” az arcán, vagy egy törpemarionett csecsemő, aki épp úgy “beszél”, mint a csecsemők – sőt, még egy pandamedvebocs születésekor is akkora, mint egy doboz vaj-, egyszerűen nem tudunk betelni!
Elvesztünk az ici-pici bébiállatok világában, és elhozzuk neked a legédesebb képeket a hozzájuk tartozó, aranyos tényekkel.
1. A bébinyulakat kiscicáknak is nevezik.
Tudjuk, hogy a macskabébit cicának hívják. De a bébinyúl is cica, és a bébihód is az. Tehát a macskáknak nincs monopóliumuk a kifejezésre.
2. A zsiráfborjú születésekor 6 láb magasból esik a földre.
Az emberbabák szerencsések: várakozó kezekbe születnek, rengeteg részletes orvosi beavatkozással, amelyek során elvágják a köldökzsinórt. A zsiráfborjak ezzel szemben akár 2 métert is zuhanhatnak a földre. Ez elszakítja a köldökzsinórt, sokkot kapnak ösztönözve őket arra, hogy levegőt vegyenek.
3. Az elefántborjak nem tudják, hogyan kell használni az ormányukat.
Az elefántborjak születésükkor szeretetreméltóan ügyetlenek, akárcsak a legtöbb más szárazföldi emlősbébi. Amellett, hogy megtanulnak állni, járni és egyéb elefántos dolgokat csinálni, azt is meg kell tanulniuk, hogyan használják az ormányukat.
4. A papagájfiókáknak egy életre saját nevük van.
Egy tanulmány szerint a papagájszülők elnevezik fiókáikat. Bár nem biztos, hogy Peti vagy Dávid, de minden kicsinek más-más hangja van. A kutatások pedig azt mutatják, hogy az akusztikus azonosság egy életen át megmarad.
5. Az orángutánbébiknek 8 évbe telik, mire elválasztják őket az anyjuktól.
Az emberbabákat 6 hónapig szoptatják, ez az ideális az Egészségügyi Világszervezet szerint. Az orangután csecsemők azonban a vadonban akár 8 évig is így jutnak táplálékhoz.
6. A delfinborjak a víz alatt is tudnak tejet inni.
A delfinek és a bálnák vízi emlősök. Nemcsak a víz alatt hozzák világra kicsinyeiket, hanem a víz alatt is szoptatnak. Ez pedig a delfinmamák kifordított mellbimbói és önkéntes tejkilökődése miatt történik.
7. A koalák kölykei születéskor akkorák, mint egy zselésbab.
A koalák az állatvilágban az anyai szeretet szimbólumai. A kengurukhoz hasonlóan a koalák is erszényesek, és egy speciális hasi tasakkal rendelkeznek, amelyben a baba ül, mint a természet inkubátorában. Amikor a koalák megszületnek, akkorák, mint egy zselésbab, nagyjából 2 cm hosszúak, és mindössze egy grammot nyomnak.
8. A törpemarionett csecsemő ugyanúgy gügyög, mint egy emberbaba.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A törpemarionettek a világ legkisebb majmai, egy felnőtt állat súlya alig haladja meg a 100 grammot. A bébik és csecsemők jóval apróbbak, de ami igazán megkülönbözteti őket, az a “bébibeszédük”. Akárcsak az emberi csecsemők, a törpemarionett csecsemők is gügyögnek.
9. A hüllőkölyköknek van tojásfoguk, hogy feltörjék a héjat.
Az oviparos, vagyis tojó emlősök a természet segítségével kezdik életüket a tojásból való kitöréssel. A hüllőknek, madaraknak és más állatoknak, amelyek kikelnek, van egy kis tojásfoguk. Ez egy kidudorodás az ormányuk végén vagy a csőrük tetején, amely segít nekik kitörni a tojásból. Később a tojásfog eltűnik.
10. A vidra kölykök olyan bolyhosak, hogy nem tudnak megfulladni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A vidra kölyköknek születésükkor olyan bolyhos, sűrű bundájuk van, hogy nem tudnak megfulladni. Ráadásul az édesvízi vidrákkal ellentétben, amelyek a szárazföldön lévő odúkban szülnek, a tengeri vidrák a vízben hozzák világra a kicsinyeket, így jó, hogy a vidra kölykök természetes módon úszóképesek.
11. A flamingó fiókák szürkén születnek, mint a rút kiskacsa.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hans Christian Anderson dán meséjében a csúnya kiskacsáról kiderül, hogy hattyú. De a flamingófióka tompa szürkeségét elnézve ugyanilyen könnyen lehetett volna flamingó is. A flamingók gyönyörű rózsaszín árnyalata ugyanis az algákból és garnélarákokból álló étrendjükből ered. A fiókák valójában fehéres-szürkék.
12. A kutya kölykök egypetéjű ikrek is lehetnek.
Eltartott egy ideig, amíg a világ felismerte ezt a tényt, de még a kiskutyák is születhetnek egypetéjű ikreknek. Míg gyakori, hogy az egy alomból származó kölykök hasonlítanak egymásra, az egypetéjű kölykök megdöbbentően egyformák.
13. A pandamedvebocsok egy doboz vaj méretben születnek.
A pandamamák 1/900-szor akkora kölyköket hoznak világra, amelyek mindössze 90-130 grammot nyomnak – pont olyanok, mint egy átlagos vajrúd – csak rózsaszínűbbek, parókásabbak és vakok, mint egy denevér. Ez a természet egyik legkülönfélébb méretkülönbségét jelenti egy újszülött és egy felnőtt egyed között.
14. A kék bálnaborjak óránként körülbelül 4.5 kilót híznak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kék bálnák a legnagyobb élő emlősök, hosszuk eléri a 98 lábat. Bár a kék bálnaborjú kicsi az anyjához képest, naponta akár 50 gallon zsírban gazdag tejet is megiszik. Ez pedig segít neki abban, hogy óránként körülbelül 10 fontot, azaz 4,5 kilogrammot hízzon.
15. Az újszülött őzgidák álcázzák magukat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az őzgidák gyakran a ragadozószezon csúcspontján születnek, és természetüknél fogva sebezhetőek a támadásokkal szemben. Természetes védelemként sok fehér álcafoltot viselnek a testükön, némi foltosodással, ami alapvetően úgy néz ki, mint a lombozatban lévő fény- és árnyék. Ez segít az őzbaknak elkerülni a ragadozók szemét.
16. A langúrbébik gyakran más színűek, mint a szüleik.
Az emberi csecsemők bőrszínükben hasonlítanak a szüleikre, de a langúrbébik más színben születnek. Például a szürkés levelű langur (fent látható), a vörös langur és a franciás langur kicsinyei mind más színűek, mint a felnőttek. Ez azért van, hogy a csoport nőstényei könnyebben észrevegyék a csecsemőket, és gondoskodjanak róluk.
17. Az orrszarvúborjaknak születéskor nincs szarvuk.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az orrszarvú szarva keratinból áll, mint a hajunk és a körmünk is. De amikor egy orrszarvúborjú megszületik, nincs szarva. A szarv 1 és 2 hónapos kora között jelenik meg. Ettől kezdve a fiatal borjú elkezdi növeszteni a szarvát.
18. A makákó csecsemők mindennel eljátszanak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A főemlős csecsemők játékosak, és a makákóbébi sem különbözik. A pálcikákkal és kövekkel való játék természetes, de a japán makákók kicsit mások. A hómajmoknak is nevezett állatok nem idegenkednek egy hógolyócsatától vagy egy kis játéktól.
19. A kacsacsőrű emlősök tojásból kelnek ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kacsacsőrű emlős nem csak egy tojásrakó emlős, kicsinyeiket puggliknak is nevezik. Az egyetlen másik tojást tojó emlős az echidna, és az ő kicsinyeit is mopszoknak hívják.
20. A teknősbébik a tojáson belül is tudnak kommunikálni.
A teknősbébik már a tojás belsejéből is tudnak kommunikálni, állítja egy tanulmány. A kutatók mikrofont helyeztek a tojásokhoz, és meglepődve hallottak hangokat. Úgy tűnik, ez segít a bébiteknősöknek abban, hogy együtt tervezzék meg a kikelésüket és az esetleges vándorlásukat a vízbe.
