“Lenyűgöző látni, ahogy ezek a természetes viselkedésformák a szemünk előtt gyökereznek.”
A fehér lábú egerek talán az egyik leggyakoribb faj, amelyet a Missouri Wildlife Rescue Centerben (MWRC) kezelnek, de nem csak erről ismertek.
A cuki pofijukon kívül a megmentett egereknek úgy tűnik, van egy olyan egyedi tulajdonságuk, amely még izgalmasabbá teszi a gyógyulásukat: kertészkednek.
“Az állatgondozó csapat kellemesen meglepődött, amikor felfedezte, hogy egy aprócska napraforgócsemetékből álló kert növekszik a beteg ketrecében!” – írta az MWRC a Facebookon.
Az őshonos egerek az MWRC-ben kezelt legkisebb fajok közé tartoznak, ezért az elkötelezett gondozók gondoskodnak arról, hogy minden új mérföldkövet megünnepeljenek – különösen, ha az evésről van szó.
Általában a mérföldkő a folyadékról a szilárdra való áttérés formájában érkezik. A minap azonban egy új célt értek el, amikor a személyzet egy virágzó vadon élő állatfoltot talált az egerek élőhelyén.
Az MWRC örömmel látta, hogy az egerek otthonában rügyező zöldellő növényzet van. Miután számtalan órát töltöttek a fiatal kölykök fecskendővel történő kézi etetésével, a kert volt a jel, amire szükségük volt, hogy ezek a kis fickók szépen fejlődnek.
Mint sok, az MWRC által kezelt újszülött egér, ezek a kis fickók is túl kicsik voltak ahhoz, hogy saját magukat táplálják.
Természetes ösztöneik még nem fejlődtek ki teljesen, ezért a szakemberekből álló csapat éjjel-nappal gondoskodott arról, hogy fejlődjenek.
A kicsik egyre nagyobbak lettek, és idővel egyre önállóbbá váltak a táplálkozásban.
Gondozóik továbbra is fecskendőkben adták nekik a táplálékot, de mivel a szemük már kinyílt, az egerek maguk kezdték megragadni azt.
Amikor végre készen álltak arra, hogy áttérjenek a szilárd táplálékra, egy hatalmas halom finom maggal ünnepeltek.
Az egerek lakmároztak a ropogós ételből, de úgy tűnt, nem ettek meg mindent.
“Kiderült, hogy a négy árva fehérlábú egérből álló csoportunk nem ette meg az összes vacsoráját, ezért néhány napraforgómag elkezdett csírázni körülöttük” – írta az MWRC. “Az egerek a vadonban kiváló magosztók, ezért lenyűgöző látni, ahogy ezek a természetes viselkedések a szemünk előtt gyökereznek.”
A virágpalánták még inkább bizonyították, hogy az egykor kényes egerek végre készen állnak arra, hogy visszatérjenek a vadonba.
Az MWRC önkéntesei nem sokkal a palánták felfedezése után szabadon engedték az egereket, de még mindig minden nap gondolnak a kis családra.
Végül is egy gyönyörű emléket hagytak hátra köszönetképpen az ittlétükért.
“Az apró napraforgó-tenyésztők kis csapatát visszaengedték a vadonba, de a csemetéik megmaradtak” – írta az MWRC. “Önkéntes koordinátorunk átültette őket egy kis csészébe az ablakpárkányon – kiváló emlékeztető arra, hogy még a legkisebb élőlényeknek is fontos szerepük van!”
