Köszönöm, hogy észrevettél 🥺
Eden mindig is szelíd lélek volt. Amikor kóbor kutyaként egy fa alatt aludt, és a jó szamaritánusok megálltak, hogy ételt hagyjanak neki, mindig farokcsóválással üdvözölte őket.
Most, hogy egy állatkórházban vár otthonra, nem tudja megállni, hogy ne nyújtsa ki a mancsát a ketrecén keresztül, hogy kézen fogjon mindenkit, aki arra jár.
Suzette Hall, a Logan’s Legacy kutyamentő szervezet alapítója nem tudja pontosan, hogy került Eden egy fa alá Dél-Kaliforniában, de mikor megérkezett, hogy megmentse, már egy ideje ott élt.
“Hetekig, hetekig volt a fa alatt” – mondta Hall a The Dodónak. “Nem akart elmenni.”
Az emberek látogatták Edent, és ételt hagytak neki a fa alatt, de senki sem jött a megmentésére. Így amint Hall hallott egy kedves kutyáról, akinek otthonra volt szüksége, nem vesztegette az időt, és elment érte.
Eden felélénkült, amint meglátta Hallt.
“Tudta, hogy segítséget kap” – mondta Hall. “Tudta, hogy eljött az ideje, hogy ne a fa alatt éljen.”
Hall elvitte Edent az állatorvoshoz, ahol megfürdették. Itt rájöttek, hogy bőrbetegsége van, és súlyosan alultáplált, ezért azonnal elkezdték kezelni. Hamarosan a személyisége is virágzásnak indult.
“Ő a legédesebb kutya, akivel találkozhatsz” – mondta Hall.
Az állatorvosok saját kennelben helyezték el, ahol pihenhetett és felépülhetett. Eleinte az ideje nagy részét az ágyán kuporogva töltötte. Egy nap azonban valaki elsétált a kennele mellett, és meglátta, hogy a szürke-fehér mancsa kinyúlik a rácson.
Megragadta Eden mancsát, és szeretettel megszorította.
“Csak a kezünket akarja fogni” – mondta Hall. “Megfogja a kezünket, majd a legédesebb üvöltést adja ki, mintha azt mondaná: “Szeretlek”.”
Azóta a pillanat óta Eden mindenkinek kinyújtja a mancsát, aki arra jár. Amióta az állatorvosnál van, sok kézfogást kapott, de a kedves kölyök még mindig arra vár, hogy megtalálja a különleges kapcsolatot.
“Azon dolgozunk, hogy örökös otthonba kerüljön” – mondta Hall. “Jobban megérdemli, mint bárki más.”
Eden nem érzi magát a legjobban más kutyák között, mivel sokáig egyedül volt a szabadban. A kórházi barátai segítenek neki legyőzni az idegességét azzal, hogy kutyatrénerekkel sétáltatják, de még sok munkára lesz szükség, hogy magabiztosabb legyen. Hall ezért olyan örök otthont keres, ahol Eden lenne az egyetlen kutya.
Bár a tökéletes társ megtalálása hosszabb időt vesz igénybe, Hall tudja, hogy a megfelelő család hamarosan fülig beleszeret Edenbe. Ahogy ő látja, lehetetlen, hogy ne így legyen.
“Mindenki beleszeret” – mondta Hall. “Egyszerűen imádja az ölelést, és nagyon-nagyon aranyos.”
Eden egyelőre kézfogásonként fogja tovább terjeszteni a szeretetet az állatkórházban. Néhányan azt mondanák, hogy figyelmet kér, de Hall úgy véli, hogy valami mást akar mondani.
“Olyan, mintha azt mondaná: Köszönöm” – mondta Hall. “Köszönöm, hogy észrevettél.”
