„Volt benne valami mágneses.”
Amikor a minap egy Wilfred nevű kóbor macska érkezett az Española Humane (EH) állatmenhelyre és azonnal elrabolta a személyzet és az önkéntesek szívét. Nemcsak kerek, vaskos teste és idős kora keltette fel a figyelmüket – állandóan szomorú arckifejezése is a szívükbe markolt.
„Az egész személyzet elolvadt érte” – mondta Mattie Allen, az EH kommunikációs igazgatója a The Dodónak.
A megmentett utcai macska egy mély sebbel a nyakán jelent meg, amit a csapat gyorsan nekilátott kitisztítani. Átfogó vizsgálatot végeztek rajta, és a tesztek megerősítették, hogy Wilfred pozitív volt a macskaimmunhiány vírusra (FIV), ami megmagyarázta a sérülésének súlyosságát.
„Az immunrendszer legyengül, és a macska sebezhetőbbé válhat a másodlagos fertőzésekkel szemben” – mondta Allen. „Valószínűleg ez történt Wilfreddel is.”
Wilfred nyaki sérülése friss volt, de voltak jelei annak, hogy már évek óta – talán egész életében – az utcán élt.
„Becslések szerint körülbelül 8 éves lehet” – mondta Allen. „Úgy gondoljuk, hogy mind a nyolc évet az utcán töltötte; ez látszik a rajta lévő hegekből.”
Szomorú arckifejezése illett egy idősebb kandúrhoz, aki élete nagy részét harcban töltötte, de a személyisége nem igazán illett hozzá.
„Annak ellenére, hogy annyi évet élt az utcán, a legkedvesebb macska volt mindenki számára” – mondta Allen. „Szinte olyan, mintha megnyugodott volna a ketrecben, tudván, hogy ott biztonságban van, és hogy van helye, kényelme és ideje a gyógyulásra.”
Wilfred rengeteg időt töltött egyedül, hogy felépüljön, de új emberi barátainak köszönhetően sosem érezte magát túl magányosnak.
„Sok macskánk van itt, de senki sem tudott elmenni a kennelje mellett anélkül, hogy ne köszönt volna neki” – mondta Allen. „Volt benne valami mágneses.”
Amikor néhány héttel később a fertőzés végre elmúlt, Wilfred készen állt arra, hogy örök otthont találjon magának.
Nem kellett sokáig várni, hogy a tökéletes család felkarolja őt. Most már van néhány kutyatestvére és gazdái.
Az EH munkatársainak hiányzik, hogy szomorú szemekkel lássák a menhelyen, de nagyon örülnek, hogy a macska végre olyan életet élhet, amilyet megérdemel.
„Mindannyian szerettük Wilfredet” – mondta Allen. „A mi doromboló, édes, fejbúboló kisfiúnk.”
