Minden érző lénynek szüksége van családra a megfelelő fejlődésünkhöz és a jobb fizikai és pszichológiai jólétünkhöz. Senki sem érdemli meg, hogy igazságtalanul elutasítsák; senkivel, még a háziállatokkal sem szabadna olyan felháborodással és megvetéssel bánni, mint amilyet ez a kutya elszenvedett.
A chilei Concepción városában, egy kutyus egyedül volt néhány sziklához volt kötve, egy távoli és kevéssé látogatott helyen, a területet sújtó zord, forró időjárásban. Nem tudni biztosan, hogy ki vagy miért hagyta ott, de a kínjai több mint nyilvánvalóak voltak.
Azon a kietlen sziklás helyen senki sem hallotta a nyögéseit. A kis állat hosszú időt tölthetett a gyalázatos láncokban.
Szerencsére egy nő épp átlhaladt a Lonco-kőfejtőnek nevezett helyen. Meghallotta a nyögéseket, odament, és nagy erőfeszítések árán még éppen időben kiszabadította a németjuhászt, majd magával vitte otthonába, amint arról a Patita Sin Hogar Menhely nevű szervezet beszámolt.
“Már biztonságban van. Igen, egy sziklához kötözve hagyták a Lonco kőbányában. Azoknak, akik nem ismerik, ez a község egyik legforróbb helye, távol mindentől és kevés forgalommal” – mondták a szervezettől.
Josefa Alarcón volt a szárnyak nélküli angyal, aki a megfelelő időben érkezett. Ami fenyegetőnek helyzetnek tűnt, nagyon rövid idő alatt javult. A kutyus végül új otthonra talált, ahol megkapja mindazt a szeretetet és gondoskodást, amit megtagadtak tőle.
“A legrosszabb dolog, ami egy kiskutyával történhet, hogy a családja elutasítja őt. Vannak érthető esetek, amikor az emberek például anyagi okokból nem tudják tovább gondozni háziállataikat. Ezért a legjobb megoldás mindig az lesz, ha elviszik őket egy menhelyre, hogy ott örökbe fogadhassák őket” – jegyezte meg Josefa.
Egyetértünk ezzel a nemes és lelkiismeretes hölggyel, azonban a lesújtó valóság az, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik inkább az utcára dobják az állatokat, minthogy örökbe adják őket, ha úgy érzik nem képesek gondoskodni róluk.
Ez történt ezzel a kutyával is, akinek csodára kellett várnia, hogy életben maradjon. A csoda, ezúttal valóban megtörtént, de a kutya nagyon szerencsés volt.
Oszd meg ezt a történetet családoddal, barátaiddal és szeretteiddel. Mindannyian cselekedhetünk úgy, mint Josefa Alarcón és változtathatunk. Fogadj örökbe egy állatot, és szabadítsd ki az utcák árnyékából, de csak akkor, ha alkalmasnak érzed magad erre. Ne feledd, hogy ez hatalmas felelősséggel jár.
