Az evolúciónak köszönhetően számos faj különböző módokat talált arra, hogy megvédje magát a fenyegetésektől. Némelyikük figyelmeztető színekben pompázik, ha ragadozókat lát, míg mások meghamisítják kilétüket. Ha már az önvédelemnél tartunk, nézzünk meg egy olyan élőlényt, amely egyedi módját találta meg annak, hogy “rejtve” maradjon.
Találtunk egy pillangót, amitől leesik az állad!
Levélnek álcázza magát.
A lepke valódi neve kallima inachus, de nem meglepő módon a legelterjedtebb neve a holt levél lepke. Ez a lepke a trópusi Ázsiában él, és India lombhullató erdeiben van otthon, ahol a száraz évszakban a holt lombok közé bújik. A lepke lenyűgöző védelmi mechanizmussal védekezik a ragadozók ellen.
Az évszaktól függően színes mintázatukat mutatják.
A polifenizmusnak nevezett jelenségnek köszönhetően a holt levéllepkéknek sajátos évszakos formái vannak.
A színes lepke hirtelen “holt levéllé” válhat.
Mikor szárnyai csukva vannak, pontosan úgy néz ki, mint egy elszáradt őszi falevél, ami az egyik legjobb álcázást adja, amit egy lepke magának kívánhat.
Mintázatukat védekezésre is használják.
Az esős évszakban azonban, amikor ezek a lepkék aktívabbak, szemfoltmintákat mutatnak, amelyek célja, hogy elriasztják a ragadozókat attól, hogy megpróbálja megenni őket.
Szárnyaik fel vannak készítve a repülésre.
A holt levelű lepke természetes ellenségei a madarak, a hangyák, a pókok és a darazsak. De mivel erős repülő, nagy távolságokat képes megtenni.
Ebben a pózban a lepke egy szárított levélre hasonlít, ami miatt más élőlények azt hiszik, hogy növény.
Megérzik a madártámadást kiszámíthatatlanul messzire képes repülni. Amint egy fára ér, szárnyait összezárja, és zárva tartja. Ezután a támadója általában nem találja meg, és máshol kell keresnie a reggelijét.
A madarak ritkán képesek megtalálni őket.
Az indiai levéllepke szárnyainak tetején többféle szín, például kék, sötétbarna, fehér és narancssárga szín látható, néha átlós csíkokban az egész elülső szárnyon. Ez a megjelenítés lehetővé teszi a szárnyas állatok számára, hogy repülés közben könnyen megtalálják a pillangót. Amikor azonban a szárnyai csukva vannak, egészen más a helyzet.