Sok állat már kihalt, sok másik pedig a kihalás szélén állt. De néhányan azok közül, akikről azt hitték, hogy örökre eltűntek, újra megjelentek, mintha a Főmixként támadtak volna fel.
A paleontológusok ezt a húzást “Lázár-taxonnak” nevezik. Manapság rengeteg faj veszélyeztetett, de ez a tudat fontos adatok összegyűjtéséhez vezetett, amelyek olyan hasznos eszközöket eredményeztek, mint az IUCN Vörös Listája, amely a kihalás veszélye alapján különböző kategóriákba sorolja a fajokat. Ez azt is lehetővé teszi, hogy megtudjuk, mely fajok azok, amelyek már nem veszélyeztetettek.
Mi szeretnénk a dolgok pozitív oldalára összpontosítani – anélkül, hogy elfelejtenénk, hogy még mindig sok a tennivaló -, ezért összeállítottunk egy listát a kihaltnak hitt állatokról, amelyekről kiderült, hogy élnek és virulnak.
Nagy hosszúorrú denevér
A nagy hosszúorrú denevér, más néven mexikói hosszúorrú denevér az agávé növények életciklusának elengedhetetlen része. Ezek a kaktuszok nagyon népszerűek, mert mezcal és tequila készítéséhez használják őket. Sajnos a denevért részben az agávékaktuszok túlzott kiaknázása miatt veszélyeztetett fajnak minősítették. Csak 2013-ban sikerült lekerülnie a listáról, az első emlősállatként, amely Mexikóban elérte ezt.
Ezeket a pozitív eredményeket a tudósok, a helyi közösségek és a kormányzati intézmények közös erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elérni. Az együttműködés eredményeként létrejött
a denevérbarát tanúsítvány, amely segít a fogyasztók tudatosságának növelésében.
Przewalski-ló
A vadlovak utolsó megmaradt fajának tekintik, és ismét a természetes élőhelyén galoppozik!
A mai Przewalski-lovak közvetlen leszármazottai azoknak a lovaknak, amelyeket a 20. század elején fogtak be, hogy a világ állatkertjeiben tartsák őket. Úgy gondolták, hogy természetes élőhelyükön már kihaltak, de aztán 1992-ben 16 példányukat visszatelepítették Mongóliába. A terület később nemzeti rezervátummá vált Hustai Nemzeti Park néven, ahol ezek a lovak ma is megfigyelhetők.
2011-től kezdve a Przewalski-lovak száma tovább nőtt. A legutóbbi, 2018-ban végzett számlálás során körülbelül 2000 ilyen mongol vadlovat tartottak számon.
Púpos bálnák
A púpos bálnák tengeri emlősök, amelyek vándorlással járják a világ óceánjait. Valójában ők teszik meg a leghosszabb vándorlást a Földön ismert emlősök közül. 1988-ban ezeknek a gyönyörű állatoknak szembe kellett nézniük a túlvadászat következményeivel, ami miatt felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára.
Mára a nemzetközi szintű erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült megmenteni őket. A bálnavadászat betiltása kulcsfontosságú volt ehhez a sikerhez. Ez az intézkedés ma is érvényben van. Eileen Sobeck, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa ezt “az ökológiai siker igazi történetének” minősítette. Valójában ő volt az a személy, aki javasolta, hogy
a púpos bálnát vegyék le a veszélyeztetett fajok listájáról, miután tanúja volt populációjuk látványos helyreállításának.
Kopasz sas
A 70-es években a vegyi hulladékok édes- és tengervízbe történő lerakása sokkal gyakoribb volt, mint manapság. A kopasz sas táplálékul szolgáló halakban található agrokémiai maradványok, valamint a válogatás nélküli vadászat e faj tagjainak drasztikus pusztulásához vezetett. A helyzet olyannyira kritikussá vált, hogy a kopasz sas az Egyesült Államokban felkerült a veszélyeztetett fajok listájára, annak ellenére, hogy Amerika nemzeti szimbóluma.
Egy terv végrehajtása után az országban élő kopasz sasok száma ismét emelkedett. ’96-ban már a “legkevésbé veszélyeztetett fajok” közé tartozott, és 2007-ben végül lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról.
Panda
A panda egy kíváncsi, de magányos állat, amely minden kétséget kizáróan tudja, hogyan kell szimbolizálni az állatok jogaiért folytatott küzdelmet. Ez a faj a ’80-as években a ritka fajok közé sorolt fajból valóságos sikertörténet lett.
2016 folyamán bejelentették, hogy a pandák státusza megváltozott, miután populációjuk mintegy 17%-kal nőtt. Ezeknek a nagytestű emlősöknek a védelme ráadásul nagyszerű hír az erdők számára, hiszen az óriáspandák megőrzéséhez a természetes élőhelyüket is védeni kell. Ez esélyt ad az ugyanabban a helyen élő fajoknak (például a kínai aranyorrú majomnak, a takinnak vagy akár a címeres ibisznek) is, hogy visszanyerjék hazájukat. És ez még csak a jéghegy csúcsa, ha új fajok megőrzéséről van szó!
Arab oryx
Az arab oryx egy gyönyörű antilop, amely a sivatagban való túlélésre (és életre) specializálódott. Az Arab-félsziget és a Sínai-félsziget számos más vadon élő lakójával együtt ez is a kihalás szélén álló fajok listáján szerepel.
Jó hír, hogy 2011 óta végre a “veszélyeztetett” szintre került, ami nagy előrelépés volt, tekintve, hogy korábban súlyosan veszélyeztetett fajnak számított.
Az oryx fogságban történő visszatelepítési és szaporítási programjai 2007-ben kezdődtek, és azóta sikeresnek tekinthetők. A legutóbbi jelentések szerint az Arab-félszigeten mintegy 1220 vadon élő oryx él. Ez azt jelenti, hogy közel állnak ahhoz, hogy ismét felértékelődjön, immár a közel veszélyeztetett faj szintjére, és egy lépéssel távolabb kerüljön a kihalás veszélyétől.
Guami
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A guami egy röpképtelen madár, amely – ahogy a neve is mutatja – a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Guam szigetén honos.
A mai napig ez a második olyan madár a történelemben, amely a vadonban kihaltnak tekintett fajok közül “helyreállt”. A guamik számának csökkenése a második világháború után következett be. Ez egy olyan fakígyófajta akaratlan betelepítésének következménye volt, amely 1987-re már kiirtotta a guamikat a természetes élőhelyéről. Most, több mint 35 év elteltével lehetővé vált
a természetes élőhelyére való visszatelepítése, szem előtt tartva, hogy a faj védelmének biztosítása érdekében továbbra is aktív figyelemre van szükség.
Címeres gekkó
A címeres gekkó egyike azoknak a fajoknak, amelyek egy “Lázár-taxont” hajtottak végre, ahogyan azt a cikk bevezetőjében említettük. Az Ausztrália partjainál fekvő Új-Kaledónia részéről származik, és 1994-ben fedezték fel újra, miután körülbelül egy évszázadig kihaltnak nyilvánították. Nem sok információ áll rendelkezésre erről a titokzatos hüllőről. Újbóli felbukkanása óta
a veszélyeztetett fajok közé sorolták, de még mindig gyakori, hogy az emberek egzotikus háziállatként tartják, annak ellenére, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, más néven CITES védelme alatt áll.
Nyugat-indiai lamantin
Egy másik tengeri állat, amelynek sikerült lekerülnie a listáról, a nyugat-indiai lamantin.
A jó hírt az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata (USFWS) közölte 2017-ben. Bár a nyugat-indiai lamantin még mindig veszélyeztetett fajnak számít, ez a fontos előrelépés azt jelenti, hogy ennek a tengeri emlősnek a populációszáma növekszik, és helyreáll a természetes élőhelye. Tehát bátran kijelenthető, hogy a faj megőrzése érdekében folytatott nemzetközi együttműködés működik.
Hegyi gorillák
A hegyi gorilla a gorillafélék családjának egy alfaja, amely Közép-Afrika részein él, konkrétan a Virunga hegységben (más néven Mufumbiro), egy olyan hegyvonulatban, amely 3 országot és 4 nemzeti parkot szel át.
Annak ellenére, hogy súlyosan veszélyeztetett, a hegyi gorilla populációja nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, növekszik. Még 2008-ban becslések szerint e különleges majomfajta populációja elérte a 680 egyedet. 2018-ban már mintegy 1000 hegyi gorilla élt, ami a faj valaha feljegyzett legmagasabb létszámú tagjainak száma. Ennek eredményeként a faj a kritikusan veszélyeztetett kategóriából a veszélyeztetett kategóriába került.
Bónusz:
India tigrisei
A világ összes vadon élő tigrisének mintegy 70%-a Indiában él. Éppen ezért, még ha ez a népszerű macskaféle még nem is ért el jobb szintet az IUCN Vörös Listáján, jó hírekkel szolgálhatunk. A tigris jelenleg a veszélyeztetett fajok közé tartozik, de a legutóbbi, 2018-ban végzett összeírás alapján megállapítható, hogy az indiai tigrisek populációja stabil és növekszik. Ez egyértelmű előrelépés a faj megőrzésében, és reményt ad arra, hogy a következő években is keményen dolgozhatunk a faj védelméért.
