Vannak tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy az állatok ugyanolyan érzelmeket tudnak átélni, mint az emberek. Háziállataink képesek haragot, szeretetet, együttérzést, örömöt és bánatot érezni. És ennek bizonyítékát nap mint nap láthatjuk, amikor a kutyák sírnak, ha elválasztják őket a barátaiktól, vagy amikor a lámák befogadnak egy magára maradt zebrát.
Nem akarunk szavakkal meggyőzni, inkább hagyjuk, hogy a saját szemeddel lásd, hogy a papagájok, kutyák és más állatok mennyire emberiek lehetnek.
“A kutyánk néhány hónappal ezelőtt az újszülöttünk mellett. Olyan volt, mint egy büszke apuka”
Dupla ökölpacsi!
Schwabo sír, ha nincs mellette barátja, Rocky.
“A kutyám összebarátkozott vele, és szinte elválaszthatatlanok lettek. Elbeszélgettem a gazdival, kiderült, hogy valójában testvérek!”
“Az egyik csirkém különleges kapcsolatot ápol a kutyámmal”
“Fogalmunk sem volt, hogy hova szökik el esténként, úgyhogy felállítottunk pár kamerát. A huskym összebarátkozott egy bakkal.”
Kistesó vigasztalja a nagytesót, akinek műtétje volt.
Semmi sem hasonlítható a fiú és a kutyája közötti kötelékhez.
Kézen fogva.
“A kölyök és a nudli.”
“A fiam és a cicája tévét néznek”
Ennek a Labradornak a legjobb barátja… egy kacsa!
Örül, hogy láthatja barátját!
Összeöltöztek!
“A lámák befogadták a zebrát, miután magára maradt.”
Közös jóga.
Ikrek és pulykáik.
“A vak Goldenem és vakvezető kutyája”
Italo és Helen
“Megmentettünk egy galambot, akit a megmentett kutyánk vett a mancsai alá.”
Sérült lábú kacsa és egy megmentett kecske.
Buddy mindig ott van, ha fejmasszázsra vágysz!
“A kutyám gyűlöli a gyerekeket.. ha nincs náluk nasi!”
